A cím nem teljesen fedi a valóságot valószínűleg. Nem biztos, hogy így van. De számomra Ő mindig az első lesz. Azt hiszem Ő az, aki nélkül ma nem lennénk az, aki. Az életem kicsit szürkébb lenne. Nem tanultam volna meg, hogy mit jelent a becsület, a barátság vagy sorolhatnám még a fogalmakat a végtelenségig. Ne értsetek félre, nem voltam soha őrült és a családi körülményeim is rendben voltak, szóval volt honnan elsajátítanom az alap emberi érzelmeket. Itt most nem erre gondolok. Ha ma azt mondom egy embernek, hogy ’barátom’, az nagyon sok mindent jelenthet. Lehet egy ismerős, akivel néha leülsz sörözni, a csajod egyik ismerőse vagy nagyon sok minden. Ez a fogalom mai világunkba sokkal lazább, mint hinnénk. Ezen kívül pedig még nagyon sok ilyen van, ami sokkal lazább, mint kéne. A kérdés most, miért is mondom el ezt itt?

 Azért mert én is rosszul értelmeztem ezeket. Vagyis nem rosszul, csak nem eléggé jól. Ha jól emlékszem olyan tizennégy körül voltam, amikor először vettem kezembe egyik könyvét, emlékszem próbáltam végig olvasni, de nem ment, olyan százötven oldal után feladtam. Ezek után pedig két évig elő sem vettem és pontosan akkor vettem újra a kezembe, amikor szerintem minden kamasznak el kéne olvasnia. A könyv nem volt más, mint J.R.R. Tolkien Gyűrűk Urája, pontosabban a Gyűrű Szövetsége. Abban az időszakban, mint a legtöbb ilyen idős srác, tele voltam kérdésekkel. Válaszokat kerestem, olyan kérdésekre, amiknek a fele értelmetlen volt. Nagy dolgokról gondolkodtam, olyanokról, amik messze meghaladták az akkori eszemet (ma is meghaladják, de már nem érdekelnek igazán). Szóval tipikus kamasz voltam. de ekkor három nap alatt elolvastam a Gyűrű Szövetségét, majd még négy napba telt a Két Torony és a Király visszatér. Azóta pedig újra és újra elolvastam őket, kiegészítve a Babóval és a Szilmarilokkal. Nagyon sokat tanultam belőle arról, hogy hogyan is kéne gondolkodnom, mi az ami igazán fontos és, hogy vannak dolgok az életben,ami kell. De lássuk miért is gondolom ezt. Ismerkedjünk meg egy kicsit Tolkiennel.

 John Ronald Reuel Tolkien 1892-ben született Bloemfontein-ben. Apja bankhivatalnok volt, ebből kifolyólag az anyagi helyzetük rendezett volt, meglehetős jómódban éltek. Öccsével Arthur-ral boldog gyermekkoruk lehetett volna, de sajnos apjuk három éves korában meghalt és így a család nehéz helyzetbe került. De az anyja, Mabel mindent megtett értük. Dolgozott és mindent megtett értük. Mindez nagy hatással volt Tolkien-re. Egyszerűen csodálta anyját már felnőttként, hogy hogyan volt képes arra, hogy ennyi mindent megtett értük. Tőle örökölte vallásosságát is, mert úgy gondolta, hogy csak Isten adhatott neki egy olyan önfeláldozó anyát, aki „halálra” dolgozta magát érte és öccse miatt. Anyja törődése boldog éveket hozott neki, de apja után anyja is meghalt, így tizenkét évesen öccsével együtt árvák lettek. Gyámjuk egy katolikus tanító Francis Xavier Morgan lett, akinek halála előtt anyja meghagyta, hogy igaz katolikusnak nevelje fiait. Ezt Francis be is tartotta és Tolkien lassan felnőtt. Már ekkor is kitűnt társai közül azzal, hogy olthatatlanul szerette a nyelveket. Tizenhat évesen találkozott élete első szerelmével Edith-tel, de gyámja eltiltotta tőle, mert még nem volt nagykorú. Tolkien a nevelője iránt érzett szeretete és tisztelete miatt nem találkozott a lánnyal, de amint huszonegy lett rögtön feleségül kérte és Edith igent mondott. Öreg éveiben az író Edith-et Lúthien-hez hasonlítja, „az én Lúthien-em”, sok írásában így említi őt. Valószínűleg Edith-tel való kapcsolata ihlette Beren és Lúthien történetét. Hiszen Beren és Lúthien között hatalmas a különbség, tünde és halandó, két világ szülöttei. Mégis sok nehézség árán, de együtt lehettek, végül pedig Beren egyetlen emberként beléphetett Mandos csarnokába és ott az örökkévalóságig együtt lehettek. Az az ötév, amit Tolkien várakozással töltött számára olyan megterhelés lehetett, mint Beren vállalkozása. Amikor Edith meghalt, sírjára az Író Lúthien nevét íratta teljes neve után, majd miután ő is meghalt gyermekei Beren nevét írták neve után a sírkövére.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.